Szlovén üzleti környezet
Miért Szlovénia ?
Mert a Szlovénia márkanév a minőséget jelenti. Akár beruházásról, akár partneri kapcsolatok kiépítéséről van szó, akár csak arról, hogy megvegyünk egy üveg szlovén bort, biztosak lehetünk abban, hogy Szlovénia mindig a legjobb választás. Minőségi infrastruktúra, minőségi munkaerő, minőségi élet, mindez egy nyitott társadalomban, ahol a munka érték, az adott szó pedig kötelez. Nekünk, magyaroknak különösen fontos a kulturális és földrajzi közelség, a megbízhatóság és a minőségi munka. Ha már egyszer raftingoltunk a Sočán és síeltünk a Pohorjén, ne féljünk attól sem, hogy a barátiak mellett üzleti kapcsolatokat is kiépítsünk Szlovéniával. Az itt következő rövid összeállítást az Egyesület azért készítette, hogy megkönnyítse az Ön dolgát. Igen, Szlovénia jó választás.
Gazdaság
Általános adatok
Szlovénia az új EU tagok között az egyik legfejlettebb és a legjobb gazdasági mutatókkal rendelkező ország. Az EU12 államok közül elsőként vezette be az eurót 2007-ben, az egy főre jutó GDP alapján pedig a régi tagok közül Portugáliával van egy szinten. Egyes előrejelzések szerint 2015-re éri el az egy főre eső GDP EU-átlagának 90%-át.
A 2008-ban induló válság a szlovén gazdaságot is megrendítette, főleg a reálgazdaságot, amelynek legfőbb oka az export 20%-os csökkenése volt Az ágazatok közül leginkább az építőipart sújtotta a válság, miután az azt megelőző 2-3 évben a leggyorsabban növekvő szektor volt a szlovén gazdaságban. A válság hatására növekedett az államadósság szintje, és a munkanélküliség is jelentősen emelkedett.
| 2008 | 2009 | 2010 | |
| GDP növekedés (%)* | 3,5 | -7,3 | 1,2 |
| GDP (millió EUR) | 37.135 | 35.870 | 36.061 |
| GDP/fő (EUR) | 23.100 | 17.602 | |
| Munkanélküliségi ráta | 4.4 | 5.7 | 7.8 |
| Infláció (%) | 5.7 | 1.0 | 1.9 |
| Államháztartási többlet/hiány (%) | 0.2 | -5.1 | -5.5 |
| Bruttó bérnövekedés (%) | 2.5 | 2.2 | 3.3 |
A szlovén gazdaságban meghatározó a szolgáltatások szerepe, a feldolgozóiparban a GDP 35%-át, a mezőgazdaságban 2%-át állítják elő a bruttó hazai terméknek. Legfontosabb iparágak: a járműgyártás, gyógyszeripar, vegyipar, építőipar.
Külgazdaság
A szlovén gazdaság 2009. évi visszaesésében jelentős szerepe volt az export nagymértékű csökkenésének, jól illusztrálva azt a tényt. hogy az ország milyen nagy mértékben függ az exporttól. Az EU országok részesedése az exportban eléri a 70%-ot, az importban megközelíti a 80%-ot. Meghatározó partnerei mind az exportban, mind az importban: Németország, Olaszország, Ausztria és Franciaország. Az exportban még jelentős súlyú Horvátország, az importban pedig az 5. helyen álló Magyarország.
Szlovénia főbb exporttermékei: személygépkocsik, elektromos berendezések, gyógyszerek, acélipari termékek. A legnagyobb szlovéniai exportőrök a Renault leányvállalata (Revoz), a Gorenje-csoport, valamint a Krka gyógyszergyártó vállalat volt. Főbb import termékek: járművek, gépek és villamossági cikkek, vegyipari termékek, fa és faipari termékek, nem nemesfémek és ezekből készült áruk.
Forrás: www.itd.hu
| Export (19 808,2 mio EUR) | Import (23,046 mio EUR) | ||
| gépjárművek | 14,4% | gépjárművek | 11,9% |
| elektromos berendezések | 9,5% | olaj, olajipari származékok | 9,7% |
| gyógyászati és gyógyszerészeti termékek | 7,9% | vas és acél | 5,9% |
| általános ipari gépek és berendezések | 6,2% | elektromos berendezések | 5,5% |
| feldolgozott fémek | 5,4% | általános ipari berendezések | 4,5% |
| vas és acél | 4,5% | feldolgozott fémek | 3,8% |
Forrás: www.investslovenia.org
Szlovén-magyar kétoldalú gazdasági kapcsolatok
Magyarország Szlovénia fontos gazdasági partnere. 2010-ben a hatodik legfontosabb külkereskedelmi partnere volt az országnak, 8. helyen állt az export, és 5. helyen az import tekintetében.
2010-ben a Magyarország felé irányuló szlovén export 18,5%-kal, a Magyarországról érkező szlovén import 24,4%-kal nőtt. Szlovéniának - a tavalyi évben 260 millió euró hiánya volt a Magyarországgal való árucsere forgalomban.
2010-ben a következő termékek szerepeltek a Magyarország felé irányuló szlovén exportban:
- . gépek és elektronikai berendezések, vegyipari termékek, gépjárművek, étel, ital, dohányáru, nem nemes fémek, fémtermékek, ásványi termékek
- . gépek és elektronikai berendezések, ásványi termékek, vegyipari termékek, gépjárművek étel, ital, dohányáru, nem nemes fémek, fémtermékek
Szolgáltatások
Szlovénia 2009-ben 154 millió euró értékben exportált szolgáltatásokat, amely 17,7%-kal kevesebb mint 2008-ban, illetve Magyarországról 77,5 millió euró értékben importált szolgáltatásokat, amely 1,6%-kal kevesebb mint 2008-ban. A szolgáltatások cseréjének összege 2009-ban 231,5 millió eurót tett ki, amely 13%-os csökkenést jelent az előző évhez képest.
Az exportált szolgáltatások között az utazás volt a legjelentősebb (65,8%), a szállítási szolgáltatások 20%-ot, az egyéb üzleti szolgáltatások 9,7%-ot, a kommunikációs szolgáltatások 3,3%-ot tettek ki. Az importált szolgáltatások között az egyéb üzleti szolgáltatások teszik ki a legnagyobb részt (45,2%), a többi helyen az utazás (24,6%), a szállítás (20,8%) és a kommunikációs (5%) szolgáltatások állnak.
Befektetések
A Szlovén Nemzeti Bank adatai szerint a szlovén magyarországi befektetések 2008-ban 25,5 millió eurót tettek ki, amely 19,8%-os csökkenést jelent 2007-hez képest (31,8 millió EUR), a 2006-os szlovén befektetésekhez képest azonban ez 41,7%-os növekedés. A magyar befektetések Szlovéniában 52,6 millió eurót tesznek ki, amely 108,7%-os növekedést mutat az előző évhez képest (2007-ben 25,2 millió EUR, 2006 végén pedig 27,3 millió EUR). A 2009-es adatok egyelőre nem ismertek.
A szlovén gazdaság nagyobb magyarországi befektetési között a Gorenje és a JUB logisztikai-raktár központját (kiskereskedői terjesztői hálózattal) említhetjük Törökbálinton, Budapest mellett. Jóval nagyobb mértékű befektetést jegyez a másik oldal. A Trigránit ugyanis elnyerte a ljubljanai városközpont átépítésére írt pályázatot, így a közeljövőben megvalósuló 300 millió eurós befektetés Szlovénia történelmének második legnagyobb külföldi beruházása lesz.
Gazdasági és befektetési kapcsolataink egyik legnagyobb perspektívájú területe az energetikai szektor (Szlovénia bevonása a MOL által kezdeményezett regionális gázvezeték rendszerbe, valamint a Cirkovce és Hévíz közötti 400kV-os elektromos távvezeték megépítése).
Közlekedés
Szlovéniát két páneurópai közlekedési folyosó is átszeli: a Magyarországon is áthaladó V. (Barcelona-Kijev) és a X. (Salzburg-Thesszaloniki). Magyarország számára Szlovénia elsőrangú partner a fuvarozásban, a Koperi kikötő ugyanis közelsége mellett kiváló szolgáltatást nyújt, ugyanakkor a legrövidebb utat biztosítja Ázsia felé a Szuezi-csatornán keresztül.
Közúti közlekedés
2010 nyarán jelentette be Borut Pahor miniszterelnök, hogy a szlovén autópálya-hálózat gyakorlatilag elkészült a Ljubljanát Zágrábbal összekötő autópálya utolsó két szakaszának átadásával. Az autópálya-sűrűség nagyobb Szlovéniában az EU-27 átlagánál is. Az autópályákról több információt a Szlovén Autópályakezelő honlapján (www.dars.si) lehet elérni.
2008 ősze, a magyar M7-es és a szlovén A5-ös autópálya összekötése óta Budapesttől Ljubljanáig illetve a szlovén tengerpartig végig autópályán lehet haladni, így jelentősen lerövidült az utazás ideje.
Vasúti közlekedés
A vasúti közlekedésnek nagy jelentősége van Szlovéniában. A tranzitszállítás 90%-a vasúton zajlik, és a személyszállításban is egyre növekszik a szerepe. A 2228 km hosszú vasúthálózat sűrűsége az új EU tagok között Szlovéniában a legnagyobb.
A nemzeti vasúttársaság (www.slo-zeleznice.si) 60.000 m2 raktárterülettel rendelkezik, és több nagyvárosban is van konténerterminálja. 2008-ban 17,3 millió tonna árut szállított.
Szlovénia és Magyarország között 2001-ben nyílt meg a közvetlen vasúti összekötettés a Hodoš-Bajánsenye határátkelőn keresztül. Az V. páneurópai közlekedési folyosó részeként a vasúti összeköttetés a jövőben remélhetőleg tovább fejlődik, és jobb közlekedési és szállítási lehetőségeket nyit meg.
Tengeri közlekedés
A Koperi Kikötő (www.luka-kp.si) Szlovénia legnagyobb kikötője, amely a közép-európai országok, így Magyarország számára is a legrövidebb utat biztosítja a Szuezi-csatornán keresztül Kelet felé. Az északi európai kikötőkhöz képest 7-10 nappal rövidebb idő alatt érkeznek be a tengeri szállítmányok Ázsia felől.
Jelenleg 11 modern és teljesen felszerelt különféle áruk fogadására alkalmas terminál áll a partnerek rendelkezésére:
Belső raktár általános áruk részére, 275,400 m2
Speciális raktár gyümölcsöknek, 73,000 m2
Külső raktár általános áruk részére, 960.000 m2
Gabonasilók, 60,000 tonna
Szójaraktár, 55,000 tonna
Folyékonyárú-tartály, 53,647 m3
Ömlesztett száraz áru depó, 110,000 m2
A magyar piac Ausztria után a második legfontosabb tranzitpiac a szlovén kikötő számára. A Koperi Kikötő magyar áruforgalma eléri az 1 millió tonnát. Magyarországon a Koperi Kikötő kft. együttműködik néhány magyar szakmai szervezettel (Magyar Logisztikai Klaszter, Magyar Logisztikai Egyesület).
Légi közlekedés
Szlovéniának három fontosabb repülőtere van. A fő repülőtér (www.lju-airport.si) Ljubljanától 25 km-re található, itt mind személy-, mind pedig áruforgalom is van. A maribori repülőtér (www.maribor-airport.si) csak teherforgalmat bonyolít, a portoroži (www.portoroz-airport.si) pedig csupán kisebb repülőket fogad.
Cégalapítás
Céget alapítani Szlovéniában elektronikus úton a legcélszerűbb. A www.evem.gov.si portál, amelyen keresztül ezt ingyenesen meg lehet tenni sajnos csak szlovén nyelven érhető el. Külföldi állampolgárnak a portál használatához szükséges digitális igazolás igényléséhez szükséges szlovéniai adószámmal rendelkeznie, amelyet bármelyik adóhivatalban illetve kirendeltségen lehet igényelni útlevél birtokában.(http://www.durs.gov.si/si/o_davcni_upravi_rs/davcni_uradi_in_uradne_ure/)
A cég alapítását személyesen is el lehet végezni a VEM pontokon (http://evem.gov.si/evem/infoVstopneTocke.evem). A cégformákkal és illetve hivatali eljárásokkal kapcsolatban a Szlovén Köztársaság állami portálja magyar nyelven is nyújt információt (http://e-uprava.gov.si/). Az alábbiakban csak a két legnépszerűbb vállalkozási formát foglaltuk össze.
Egyéni vállalkozó (s.p.)
Az egyéni vállalkozás kiváltásához nem szükséges alaptőke, viszont az egyéni vállalkozó teljes vagyonával felel a vele szemben támasztott esetleges követelésekért.
Korlátolt felelősségű társaság (d.o.o.)
A korlátolt felelősségű társaság, Magyarországhoz hasonlóan Szlovéniában is azt jelenti, hogy a tagok nem felelnek saját vagyonukkal a társasággal szemben támasztott pénzügyi követelések esetében, csupán az alaptőke összegéig vállalnak felelősséget. A kft. alapításához 7500 euró törzstőke szükséges, amelyben egy tag betétének legalább 50 euró értékűnek kell lennie. Az alaptőkét a társaság ideiglenes bankszámlán helyezi el, amelyről a bank igazolást ad, ezzel az igazolással lehet beadni a bejegyzési kérelmet a Cégbíróságon. Amennyiben az elektronikus e-Vem rendszerben regisztrálják a céget, úgy ezt a rendszeren belül lehet intézni, nem szükséges külön banki igazolást beszerezni. Az alapításhoz szükséges társasági szerződés is.
A kft-nek cégbírósági bejegyzése utáni nyolc napon belül értesítenie kell az adóhivatalt. Az adónyilvántartásba való bejegyzési kérelmet bármely adóhivatalban be lehet terjeszteni.
Az ÁFA hatálya alá nem köteles bejelentkezni az a kft., amelynek éves forgalma nem éri el a 25.000 eurót.
Adózás
Társasági adó
Mértéke 20%, de egyes speciális gazdasági övezetekben létrehozott vállalkozások esetén akár 10% is lehet. A kutatásfejlesztésbe való befektetés esetén az adóalap akár 40%-kal, a hosszútávú befektetések esetén akár 30%-kal is csökkenhet.
Profitrepatriálási adó
EU tagállamok állampolgárai számára 0%, más esetben 20%, amennyiben kétoldalú szerződés nem rendelkezik máshogy.
Személyi jövedelemadó
Jövedelemtől függően 16%, 27% vagy 47%.
Kamat-, osztalék- és tőkenyereségadó
20% kamatadó
20% osztalékadó
0-20% adó a tőkenyereségre (függ a tartási időszaktól)
Vagyonadó
0%
Ingatlantranszfer adó
Abban az esetben fizetendő, ha az ingatlan eladása nem áfaköteles. A termőföld eladása mentes az ingatlantranszfer adótól. Az adó mértéke az ingatlan értékének 2%-a.
Általános forgalmi adó
20% - általános
8.5% - csökkentett mértékű (pl. egyes élelmiszerekre)
Társadalombiztosítási hozzájárulások
munkaadó: 16.1%
munkavállaló: 22.1%
Vásárok Szlovéniában
Alpe-Adria
Turisztika
2012. január 26-29.
www.gr-sejem.si
Gastexpo+Vino
Bor, Gasztronómia
2012. február 12-15., Ljubljana
www.gast.si/
Megra
Építészeti
2011. március 23-27., Gornja Radgona
www.pomurski-sejem.si
Proprio
Ingatlan
2010. március 26-28., Ljubljana
www.gr-sejem.si
Agra
Mezőgazdaság, élelmiszer
2011. augusztus 20-25., Gornja Radgona
www.pomurski-sejem.si
Inpak
Csomagolástechnika, logisztika
2011. augusztus 21-26., Gornja Radgona
www.pomurski-sejem.si
Celjei Kézműves Vásár
vegyes
2011. szeptember 7-14., Celje
www.ce-sejem.si
